Áttekintés
- Az integrált növényvédelem definíciója
- Hogyan működik az IPM?
- Miért érdemes IPM-et használni?
- Integrált növényvédelem előnyei
- Kulturális védekezés az integrált növényvédelemben
- Mechanikai/fizikai védekezés az integrált növényvédelemben
- Biológiai védekezés az integrált növényvédelemben
- Kémiai védekezés a növényvédelemben
Az integrált növényvédelem definíciója
Az integrált növényvédelem (IPM) a növényvédelem környezetbarát megközelítése. Fő célja a kártevők problémáinak megoldása, miközben korlátozza a környezetre és az egészségre gyakorolt nem kívánt hatásokat.
A FAO az IPM megközelítést úgy írja le, mint „az összes rendelkezésre álló kártevőirtási technika gondos mérlegelését”.
Az integrált növényvédelem magában foglalja a különféle biológiai, kémiai, fizikai és növényspecifikus (kulturális) technikák alkalmazását. Ez ösztönzi az egészséges termést és minimalizálja a peszticidek használatát. A peszticidek használatának visszaszorítása csökkenti az emberek és a környezet egészségügyi kockázatait. Ily módon az integrált növényvédelem a növényvédelem fenntartható formája, amelynek célja:
- Kezelje a kártevők okozta károkat a leggazdaságosabb módon
- Korlátozza az emberekre, a tulajdonra és a környezetre gyakorolt hatást
- Kerülje el a gazdálkodó számára negatív következményeket
- A biológiai sokféleség és a megőrzés javítása
- Védjük az élelemhez való emberi jogot
Hogyan működik az IPM?
Az integrált növényvédelmi programok számos lépést tartalmaznak. Ezek a növényvédelmi értékelések, döntések és ellenőrzések.
A termelők általában ötlépéses megközelítést alkalmaznak az integrált növényvédelem során.
Az öt lépés a következőket tartalmazza:
- Kártevő azonosítás
- Műveleti küszöb beállítása
- megfigyelés
- Megelőzés
- Ellenőrzés
1. Kártevő azonosítás
A kártevő helyes azonosítása kulcsfontosságú a további döntések meghozatalához és a célzott intézkedések alkalmazásához. Ez a lépés elengedhetetlen annak felméréséhez, hogy a kártevő valószínűleg problémává válik-e, és a megfelelő kezelési stratégiák kiválasztásához.
A kártevő téves azonosítása vagy információhiánya általában nem megfelelő intézkedések megválasztásához vezet, ami viszont a kártevők elleni védekezés sikertelenségéhez vezet. A gyom, rovar vagy növénybetegség azonosításakor ideális a kártevő mintája. Ez biztosítja a helyes azonosítást. Akár bővítőmunkások szakértelmét is kérheti.
Előfordul, hogy a kártevő nem látható, és inkább a tüneteket kell keresni.
Az egyik forrás, amely segíthet a kártevők azonosításában, a Plantwise diagnosztikai terepi útmutató. Ez az eszköz segít diagnosztizálni a terméssel kapcsolatos problémákat, és javaslatokat tesz azok kezelésére.
A kártevő azonosítása azt is jelenti, hogy többet megtudunk a kártevő életciklusáról és biológiájáról. Ez segít a legmegfelelőbb szabályozási stratégia kiválasztásában.
Használhatja a CABI-kat CABI Invazív Fajainak Kompendiuma hogy információt keressen a kártevőkről.
2. Műveleti küszöb beállítása
Műveleti küszöb beállítása az IPM egyik legfontosabb szempontja.
A cselekvési küszöb az a pont, ahol intézkedéseket kell hozni a kártevő elleni védekezés érdekében. Ez az iránymutatás, amely jelzi, ha a kártevők elérik azt a szintet (azaz az egységnyi területre jutó kártevők számát), amely indokolttá teszi a kártevők okozta károk elkerülése vagy csökkentése érdekében tett intézkedéseket.
Az IPM-stratégia cselekvési küszöbeinek beállításához hasznos, ha megkérdezi:
- Van-e gazdasági veszély, és mennyibe kerül az intézkedés?
Hacsak nem lépik túl a kártevők küszöbét, a termelőnek nem kell semmit tennie. A védekezés költségének kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie, mint a kártevők által okozott becsült veszteségek, ha elhagyják.
- Milyen kockázatokkal jár az egészség és a biztonság?
Ha egy kártevő veszélyt jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, a termelőnek csökkentenie kell a cselekvési küszöböt. Például, ha a termelő gabona- és lisztkártevőket talált az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben.
- Fennáll a látáskárosodás lehetősége?
Bármely termék megjelenésének károsodása aggodalomra adhat okot. A sérült termékeket nehéz eladni.
A cselekvési küszöbök megállapításának a rendszeres termésfigyelés alapján kell történnie, ami elvezet minket az IPM harmadik lépéséhez.
3. megfigyelés
A kártevőpopulációk megfelelő nyilvántartása fontos annak eldöntéséhez, hogy mikor kell cselekedni. Ez megakadályozza az ellenőrzési módszerek alkalmazását, amikor nincs rájuk szükség. A megfigyelést és az irányítást az Ön helyzetéhez kell igazítani.
A küszöbök rugalmasak. Például a következők alapján állíthatók be:
- A csapdánként fogott kártevők átlagos száma hetente
- A vizsgálat során felfedezett sérült vagy fertőzött levelek vagy növények százalékos aránya
- A kiszorított kártevők száma minden ütés- vagy rázásmintánál
4. Megelőzés
A megelőzés kulcsfontosságú lépés az integrált növényvédelemben. Ez a legjobb védekezési vonal a kártevők ellen. Arra összpontosít, hogyan lehet megakadályozni, hogy a kártevőpopulációk a gazdaságilag káros szintre növekedjenek.
Az IPM célja a kártevők okozta problémák megelőzése. Ez a növényvédelmi módszer gyakran olcsóbb, és hosszú távon jobb eredményeket hoz. Még ha a megelőzés nem is szünteti meg a kártevőket, csökkentenie kell a számukat. Így könnyebben irányíthatók.
A megelőző intézkedések többek között a következők:
- Gondosan kiválasztott termőhely
- Megfelelő fajtaválasztás
- Stratégiai telepítés és vetésforgó
- Megelőző biopeszticidek használata
- Mechanikai, fizikai és kulturális növényvédelmi módszerek
- Vízgazdálkodás
- A növények táplálkozásának optimalizálása
- Természetes élőhelyek védelme termőföld közelében
Ezek a tevékenységek nagyon hatékonyak lehetnek, és kevés kockázatot jelentenek a környezetre és az emberekre.
5. ellenőrzés
A kártevők elleni védekezésre akkor van szükség, ha a cselekvési küszöböt túllépik, és ha a megelőző intézkedések már nem tudnak segíteni.
Különböző módszerek kombinációja hozza a legjobb eredményeket a kártevőirtás időtartama és hatékonysága tekintetében.
Az IPM-ben használható módszerek a következők:
- Kártevők befogása (például feromonokkal)
- Hideg / hideg kezelés
- Fizikai eltávolítás
- Biológiai védekezés vagy biokontroll
- Peszticid alkalmazása
Fontos a kártevőirtási akciók hatásainak felmérése, a végrehajtott stratégiák sikerességének értékelése.
Ezt a következők megtartásával lehet megtenni:
- Minden egyes felhasznált kártevőirtási módszer frissített nyilvántartása, beleértve az összes peszticid alkalmazást
- Bizonyíték arra, hogy milyen nem vegyi védekezési módszereket vettek figyelembe és alkalmaztak
- A levont tanulságok a jövőbeni kártevő-problémák megelőzésére
Miért érdemes IPM-et használni?
Az IPM a kártevőirtás átfogó megközelítése, amely mind a környezet, mind az emberi egészség egészségét előtérbe helyezi. Ellentétben a hagyományos kártevőirtási gyakorlatokkal, amelyek nagymértékben támaszkodnak vegyi peszticidekre, az IPM-program több stratégiát kombinál a kártevőpopulációk fenntarthatóbb, hatékonyabb és környezetbarátabb kezelésére.
Integrált növényvédelem előnyei
Az IPM programok számos előnnyel járnak mind az ember, mind a környezet számára. Közegészségügyi megjegyzések tárgyalja ezen előnyök némelyikét Crop Life. Néhány előny a következőket tartalmazza:
- A biológiai sokféleségre, valamint a talaj- és vízkészletekre gyakorolt negatív hatások csökkentése: a különböző védekezési módszerek megfelelő módon történő alkalmazásával megelőzhető, hogy a hasznos rovarok elpusztuljanak például a vegyi növényvédő szerek nem megfelelő használata miatt.
- A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi kockázatainak csökkentése: a peszticidekre való kevésbé támaszkodó kisebb expozíció és kevesebb egészségügyi probléma.
- A rovarokkal szembeni rezisztencia vagy a kiújulás kockázatának csökkentése: ha egyetlen védekezési taktikára hagyatkozunk, megnő annak a valószínűsége, hogy a kártevők megszokják és ellenállóvá válnak. Az IPM és a szabályozási módszerek rotációja előnyös, mivel ellensúlyozza ezt a problémát.
Ezenkívül a termelők az IPM használatának előnyeit is érzékelik. A megelőzési programmal a termelők megakadályozhatják a kártevők felhalmozódását, így pénzt és időt takaríthatnak meg. Az IPM segíthet a termelőknek:
- Növelje a terméshozamot a jobb kártevőirtás révén
- A piacra jutás fenntartása
- Csökkentse a növényvédőszer-maradványok miatti korlátozások kockázatát termékeikre
- A közbizalom növelése a biztonságosabb eljárások követésének köszönhetően
Kulturális védekezés az integrált növényvédelemben
A kulturális gyakorlatok beépíthetők a „Prevenció” lépésbe. Ezeknek a tevékenységeknek az a célja, hogy lehetővé tegyék a növény számára, hogy elkerülje, ellenálljon a kártevővel való kölcsönhatásnak, vagy késleltesse azt. Más szóval, a kulturális gyakorlatok megakadályozzák a kártevő kifejlődését. Ezek tartalmazzák:
- Vetésforgó: megszakíthatja a kártevő életciklusát, ha a tápnövényt nem gazdanövényre cseréli.
- Stratégiai ültetés: egyes kártevők problémát okozhatnak az év bizonyos szakaszaiban vagy bizonyos időjárási körülmények között. A kritikus időszakok elkerülése érdekében módosíthatja az ültetés idejét.
- Rogueing: ez a beteg és elpusztuló növények eltávolítása. Ez segít megelőzni a kártevők tározójának felhalmozódását
- Ellenálló fajták: egyes növényfajták jobban fel vannak fegyverkezve bizonyos kártevők ellen
- Csapdák a terményeket: egyes növények vonzóbbak a kártevők számára, mint mások, ezért el tudják vonzani őket a kívánt terméstől.
Mechanikai/fizikai védekezés az integrált növényvédelemben
A mechanikus vagy fizikai mezőgazdasági gyakorlatok a kártevő fizikai eltávolítására vagy tevékenységének megzavarására összpontosítanak. Általában ezeket a gyakorlatokat alkalmazzák először a kártevők elleni védekezésre, miután elérte a küszöbértéket.
A mechanikai vagy gyakorlati gyakorlatok általában gyorsak és hatékonyak, és alig vagy egyáltalán nem hatnak a nem célszervezetekre.
Ezek a gyakorlatok a következők:
- Kézi szedés: a kártevők kézi eltávolítása a növényekről.
- Akadályok és csapdák: például a hálók vagy hálók távol tartják a kártevőket a növényektől, míg a sárga ragadós kártyák csapdába ejthetik őket.
- Talajtakarás: a talaj talajtakaróval való letakarásának számos előnye van, beleértve a közvetett kártevőirtást a kártevők természetes ellenségeinek támogatásával
- Víznyomásos spray-k: a nagynyomású permetezés erős növényekre néha kimozdíthatja a rovarokat a növény leveleiről és szárairól
Biológiai védekezés az integrált növényvédelemben
A biológiai védekezés (vagy „biovédelem”) élő szervezetek és természetes eredetű vegyületek felhasználása a kártevőpopulációk leküzdésére. Vásárolhat és alkalmazhat biovédő termékeket közvetlenül a növényeire.
A bioprotekciós termékeknek többféle típusa létezik:
- Makrobák
- Mikrobák
- Szemiokémiai anyagok
- Természetes anyagok
Ha útmutatást szeretne kapni a megfelelő termék(ek) kiválasztásához a hatékony növényvédelmi stratégiákhoz, keresse fel a következőt:7 tipp a biopeszticid vagy biokontroll termék kiválasztásához'blog.
Ha személyre szabott tanácsot szeretne kapni a biovédő szerek alkalmazásával kapcsolatban, forduljon a legközelebbi bővítő irodához vagy a helyi mezőgazdasági tanácsadó szolgálathoz.
Kémiai védekezés az integrált növényvédelemben
Használhat vegyi peszticideket az IPM programon belül, de ezeket végső megoldásként kell alkalmazni, amikor minden más lehetőség nem képes csökkenteni vagy korlátozni a kártevők okozta károkat.
Az IPM-ben a vegyszerek használatának minimalizálnia kell a környezeti hatást. Ez megtehető:
- Szelektív vegyszer: válasszon olyan vegyszereket, amelyek szűk gazdakörrel rendelkeznek, hogy csökkentsék a nem célzott hatásokat
- Foltkezelés: csak a kártevő által érintett területeket kezelje
- Változtassa meg a növényvédő szerek osztályait: a kártevő rezisztenciájának kialakulásának elkerülése érdekében használjon különböző hatásmódú termékeket
GYIK
Mi az IPM módszer?
Az IPM (Integrated Pest Management) a növénygazdálkodás fenntartható és környezetbarát formája, amely minden kártevő-szabályozási technikát figyelembe vesz. Különféle megelőzési, kimutatási és védekezési technikák bevezetését foglalja magában a kártevők visszaszorítása érdekében. Néha IPM-piramisként ábrázolják, számos általánosan használt lépés létezik. Ezek:
A kártevő azonosítása – a probléma pontos meghatározását jelenti.
- A kártevő azonosítása – a probléma pontos meghatározását jelenti.
- Kártevő-monitoring (vagy felderítés) – a kártevő vagy a betegség jeleinek és károsodási szintjének felkutatása és nyomon követése.
- Kulturális/fizikai/mechanikai védekezés – taktika a kártevők blokkolására, elterelésére vagy megzavarására a számuk csökkentésére.
- Biológiai védekezés – természetes eredetű vegyületeket használ a kártevők vagy betegségek leküzdésére, másutt alig vagy egyáltalán nem okoz kárt.
- Kémiai védekezés – csak végső megoldásként szabad alkalmazni, ha minden más lehetőséget figyelembe vettek.
Mi a biológiai kontroll az IPM-ben?
A biológiai védekezés az IPM-ben a természetes szervezetek és a természetből származó vegyületekből készült termékek felhasználása a növényi kártevők vagy betegségek fenntartható módon történő leküzdésére. A biológiai védekezés IPM-ben történő alkalmazásának célja, hogy a megcélzott kártevőt a káros szint alá csökkentsék, és ne teljesen kiirtsák őket. A kémiai peszticidekkel ellentétben ezeknek alig van nem kívánt mellékhatásuk az emberre, a környezetre vagy a vadon élő állatokra.
Az IPM-ben a legtöbb biológiai védekező termék használható hagyományos berendezésekkel, például permetezőkkel. A védekezés és a megelőzés szakaszában különböző típusú termékek használhatók, amelyek a következő kategóriákba sorolhatók:
Mikrobák – mikroszkopikus méretű élő szervezeteket vagy azok melléktermékeit tartalmazzák.
Makrobák – kisméretű állatok, például hasznos rovarok.
Szemiokémiai – természetes kémiai vegyületek, amelyek megváltoztatják vagy megzavarják a kártevők normális viselkedését.
Természetes anyagok – tartalmaznak természetből származó vegyületeket, például növényi olajokat és növényi kivonatokat.
