Gyökércsomó-fonálféreg (Meloidogyne fajok) olyan növényi parazita fonálférgek, amelyek megfertőzik és károsítják a növények gyökereit, és hatással vannak a termés egészségére és a terméshozamra. Sok növény érzékeny a gyökérfonálférgekre, beleértve a nagy értékű növényeket is, így ezek a kártevők komoly mezőgazdasági veszélyt jelentenek. A Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Intézet (IITA) kutatói, Ibadan, Nigéria a közelmúltban számolt be az útifűféléket károsító gyökérfonálféreg, amely rávilágít a kártevő által jelentett folyamatos veszélyre. A gyökércsomós fonálférgek elleni védekezés kihívást jelenthet, de biológiai védekezési módszerek hatékony, környezetbarát megoldásokat kínálnak. Ez a blog a gyökércsomós fonálférgeket, azok hatásait és a fenntartható gyökérfonálférgek elleni védekezési stratégiákat tárja fel.
Áttekintés:
- Mik azok a gyökércsomós fonálférgek?
- Fontos gyökércsomós fonálféreg fajok
- Milyen hatással vannak a gyökércsomó-fonálféregek?
- Honnan tudhatom, hogy gyökércsomó-fonálféreg problémám van?
- Hogyan lehet megszabadulni a gyökércsomó-fonálférgektől?
- Összefoglalás
Mik azok a gyökércsomós fonálférgek?
A gyökércsomós fonálférgek a nemzetségbe tartozó kisméretű féregszerű állatok fajai Meloidogyne amelyek lárvái a gazdanövények széles körének gyökérrendszerét megfertőzik és károsítják, mind a gazdaságokat, mind a kerteket érintve. Szabad szemmel nem láthatók, és általában az általuk okozott károsodás és további laboratóriumi vizsgálatok alapján azonosítják őket. Mikroszkóp alatt látható, hogy az éretlen gyökércsomó-fonálférgek és a kifejlett hímek tipikus féregszerű alakkal rendelkeznek. A kifejlett nőstények azonban gömb alakúak, és a gazdanövény gyökereiben élnek. Ezek a kártevők 1 mm hosszúra is megnőhetnek.
Életciklus
Gyökércsomó-fonálféreg (Meloidogyne fajok) életciklusai a fajtól és az éghajlattól függően eltérőek. A melegebb éghajlat gyorsabb életciklusokhoz vezet. A gyökércsomós fonálférgek egy embrionális és négy fiatalkori szakaszon mennek keresztül, a korábbi szakaszok pedig a tojás belsejében zajlanak. Fiatalkorban a talajban élnek, nagyon közel a gazdanövények gyökérrendszeréhez. A második stádiumú ivadékok visszatérhetnek a gazdanövényhez, ahol kikeltek, hogy táplálkozzanak, vagy a talajon át utazva megfertőzzenek egy másik növényt. Ebben a szakaszban a gyökércsomós fonálférgek a gyökérrendszeren belül bevándorolnak, és háromszor vedlik (levetik a külső rétegét), mielőtt kifejlett imágóvá fejlődnének. A nőstények akár három hónapig is élhetnek, és több száz petét tojhatnak, amelyek a betakarítás után is életben maradnak a gyökereken belül.
Fontos gyökércsomós fonálféreg fajok
Meloidogyne incognita
Ezt a fajt néha déli gyökérfonálféregnek vagy gyapotgyökér-fonálféregnek nevezik, és globális elterjedtséggel rendelkezik. A növényeket – köztük a sárgarépát, a sárgadinnyét és a paradicsomot – érintő parazitafajok közül a legnagyobb gazdasági hatást fejti ki.
Meloidogyne javanica
Ez a faj több száz trópusi gazdanövényt érint, és jelentős károkat okoz a gazdaságilag fontos gazdanövényekben, mint a tea, a szőlő és a gabonafélék. Más fajoktól a hím fejek és szájszervek alakja különbözteti meg.
Meloidogyne hapla
Ezt a kártevőt északi gyökérfonálféregnek is nevezik, és hideg éghajlaton is túlélhet. Több mint 500 gazdanövényt érint, köztük a kávét és a szóját. Ezt a fajt a laboratóriumban az általa termelt enzimek és a farok végén lévő vonások alakjának vizsgálatával azonosítják.
Milyen hatással vannak a gyökércsomó-fonálféregek?
A gyökércsomós fonalférgeknek van egy speciális szájrésze, amelyet styletnek neveznek, amely segít behatolni a növényi sejtekbe. A fonálférgek speciális vegyszereket is felszabadítanak, amelyek a közeli növényi gyökérsejtek megnagyobbodását okozzák, ami a gyökércsomó-fonálféreg fertőzésekkel kapcsolatos nagy csomós formákat eredményez. A gyökércsomós fonálférgek ezekkel a sejtekkel táplálkoznak, amelyeket néha óriássejteknek neveznek, fiatal és felnőtt stádiumban. A gyökércsomók megakadályozzák a gyökerek megfelelő működését, ami azt jelenti, hogy a növény kevésbé tudja felvenni a tápanyagokat a talajból. A gyökércsomós fonálféreg fajok által okozott kár mértéke a jelenlévő gyökérfonálférgek számától, fajuktól és a gazdanövény fajától függ. Ezek a kártevők világszerte jelentős gazdasági károkat okoznak, olyan növényeket érintve, mint a manióka, a sárgarépa és az uborka.
Honnan tudhatom, hogy gyökércsomó-fonálféreg problémám van?
A gyökércsomós fonálféreg különböző fajai növénytípustól függően különböző módon károsítják a növényeket. A leggyakoribb tünet a jellegzetes csomós gyökerek, valamint a gyökérzöldségek alaktalan vagy visszamaradt növekedése. A gyökércsomózás mellett ezek a kártevők a víz- és tápanyag-stresszhez kapcsolódó tüneteket is kiválthatnak, például sárgulhatnak a levelek és a talaj feletti satnya növényi szerkezetek. A gyökerek zsugorodottnak tűnhetnek a nem érintett növények gyökereihez képest.
Hogyan lehet megszabadulni a gyökércsomó-fonálférgektől?
E kártevők széles gazdaköre jelentős kihívást jelent számuk visszaszorításában. Azonban számos hatékony módszer létezik ezekkel a kártevőkkel szemben, beleértve a biológiai megoldásokat is.
megfigyelés
A gyökércsomós fonálférgek nagyon kicsik, ezért nehéz megfigyelni őket, amíg már nem károsítják a gyökereket. Noha lehetséges a gyökércsomós fonálférgek talajszámának nyomon követése mintavétel és laboratóriumi elemzés révén, ez egyes gazdálkodók számára nem kivitelezhető módszer.
Kulturális kontroll
A gyökércsomós fonálférgek széles gazdaköre azt jelenti, hogy a vetésforgó módszerei gyakran kevésbé hatékonyak e kártevő elleni védekezésben. A meghatározott takarónövények telepítése azonban segíthet számuk csökkentésében. Például a francia körömvirág (Tagetes patula) olyan vegyületeket juttatnak a talajba, amelyek csökkentik a gyökércsomó-fonálférgek számát, és ezáltal védik a közeli növényeket. Ennek a növénynek a gyökerei ellenállnak a gyökércsomó-fonálféreg fertőzésnek is. A talajtakaró és a komposzt használata ösztönözheti bizonyos mikroorganizmusok növekedését, amelyek megakadályozzák a gyökércsomó-fonálférgek fejlődését.
Biológiai védekezés vagy biokontroll
Ezek mód természetből származó vegyületeket használjon a kártevők leküzdésére, és ne okozzon széleskörű ökológiai károkat a vegyi növényvédő szerekkel kapcsolatban.
Természetes anyagok
A növényekből és más természetes forrásokból, például ásványi anyagokból vagy gombákból származó vegyületek számos kártevő, köztük gyökérfonálféreg elleni hatékony védekezésre használhatók. geraniol növényi eredetű olajban található anyag, beleértve a muskátlit és a citromot. Bebizonyosodott, hogy az halálos a fiatalkori gyökércsomó-fonálférgekig valamint a női gyökércsomó-fonálférgek számának csökkentésére a gazdanövények gyökereiben. Margosaolaj, a neem növényekből származó, csökkentheti a gyökércsomó-fonálférgek tojáskeltését és lelassíthatja a fiatal egyedek mozgását.
Mikrobák
Ezek olyan mikroorganizmusok, mint a baktériumok, gombák és vírusok, amelyek különböző mechanizmusokon keresztül elpusztítják a növényi kártevőket. Sok faj a bacilus nemzetség baktériumai hatékonyan szabályozzák a gyökércsomós fonálféreg populációkat. Például, Bacillus licheniformis olyan anyagokat bocsát ki a talajba, amelyek megvédik a gyökereket a gyökérfonálféreg fertőzéstől. A gomba, Muscador albus, hasonló módon működik, és olyan anyagokat bocsát ki a talajba, amelyek csökkentik a fonálférgek számát.
Kémiai peszticidek
A CABI, mint világelső a természetalapú növényvédelmi ismeretek megvalósításában, ösztönzi Integrált növényvédelem (IPM), mint az egészséges növénytermesztés előnyben részesített, ökológiai alapú megközelítése, amely csak szükség szerint teszi lehetővé a kémiai peszticidek használatát, és olyan intézkedések betartása mellett, amelyek korlátozzák az emberek és a környezet expozícióját (lásd FAO, A peszticidkezelés nemzetközi magatartási kódexe).
A vegyi peszticidek használatának megfontolása előtt a gazdálkodóknak meg kell vizsgálniuk az összes rendelkezésre álló, fent kiemelt, nem vegyi védekezési megoldást, és konzultálniuk kell a CABI BioProtection Portállal a megfelelő biológiai védekezési termékek azonosítása és alkalmazása érdekében.
Abban az esetben, ha vegyi peszticidek használatát fontolgatják, a gazdálkodóknak olyan alacsonyabb kockázatú vegyi peszticideket kell választaniuk, amelyek az IPM-stratégia részeként felhasználva segítenek a kártevők problémáinak kezelésében, miközben minimalizálják az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat. A mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatók tájékoztatást nyújthatnak az alacsonyabb kockázatú vegyi peszticidekről, amelyek helyben elérhetőek és kompatibilisek az IPM-stratégiával. Ezek a szakértők tanácsot adnak a szükséges egyéni védőfelszerelésekről is.
Összefoglalás
A gyökércsomós fonálférgek kihívást jelentő kártevők, amelyek károsítják a növények gyökereit, gazdasági veszteségeket okozva és csökkentik a termés egészségét. Bár apró méretük miatt nehéz felismerni, a gyökércsomó-fonálféreg-károsodás tünetei, mint például a csomós gyökerek és a növekedés visszaesése, jelezhetik jelenlétüket. A hatékony védekezési módszerek közé tartoznak a természetes anyagok, mint a geraniol és a neemolaj, valamint bizonyos mikrobák. A megfigyelés, a kulturális gyakorlatok és a környezetbarát kezelések kombinálásával a termelők kezelhetik a gyökércsomó-fonálféreg fertőzéseket és megvédhetik terményeiket.
Tallózás a CABI BioProtection Portal hogy további módszereket fedezzenek fel a gyökércsomó-fonálféregek kezelésére. Ha többet szeretne megtudni az egyéb kártevők, például a bablégy elleni védekezési módszerekről, látogasson el honlapunkra Erőforrások oldala, amely részletes útmutatókat tartalmaz adott kártevőkre vonatkozóan.
