Áttekintés
- A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
- Kémiai kártevőoldatok és környezeti hatásaik
- Mi az a klímaintelligens mezőgazdaság?
- Klíma-okos mezőgazdasági technikák
- A biokontroll termékek szerepe a biztonságosabb, klímabarát gazdálkodásban
- Jótékony fajok integrálása a kártevők elleni védekezésre
- Kímélő gazdálkodás és klímatűrő képesség
- Kihívások az éghajlati szempontból intelligens mezőgazdaság bevezetésével kapcsolatban
- A gazdálkodók felkészítése a klíma-okos mezőgazdaság jövőjére
A Climate-Smart Agriculture (CSA) egy olyan megközelítés, amely a mezőgazdasági gyakorlatokat és technológiákat ötvözi az élelmezésbiztonság javítása érdekében, miközben kezeli az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat. A CSA célja, hogy segítse a termelőket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, miközben továbbra is fenntartja vagy növeli a termelékenység szintjét, és elkerüli az üvegházhatású gázok kibocsátásához való további hozzájárulást.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a mezőgazdaságra, mi az a klímaokos mezőgazdaság, és hogyan valósítható meg, illetve hogyan lehet a biológiai megoldásokkal segíteni.
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
Az éghajlatváltozás mélyen érinti a mezőgazdaságot. Szélsőséges időjárási eseményeket okoz, beleértve a szárazságot, a kiszámíthatatlan csapadékmintákat vagy az áradásokat, amelyek pusztító hatással lehetnek a termésre. Az éghajlatváltozás különösen hatással lehet a terméshozamokra és a mezőgazdasági kártevőkre és betegségekre, ami viszont súlyosbíthatja a termésproblémákat. Egy tanulmány becslése szerint az éghajlat felelős a globális mezőgazdasági termelékenység 21%-os csökkenéséért 1961 óta..
A kártevők mintáinak megváltoztatása
Az éghajlat változásai különféle hatással lehetnek a kártevőkre. Például a hőmérséklet döntő fontosságú tényező, amely befolyásolja a rovarpopuláció dinamikáját. Az éghajlatváltozás okozta globális hőmérséklet-emelkedés és időjárás-változások lehetővé teszik bizonyos rovarkártevők számára, hogy olyan új régiókban mozogjanak és szaporodjanak, amelyek korábban alkalmatlanok voltak a túlélésükre. Ez azokra a kórokozókra is igaz, mint a foltosodás vagy a gombák, amelyek hasonlóan változtathatják környezeti tartományukat. Példa erre a fenyő körmeneti lepke elterjedése (Thaumetopoea pityocampa) Európában a melegebb tél miatt. Várhatóan sok más kártevő is ugyanazt a mintát fogja követni, mint ahogy az ebben kiemeltük tudományos áttekintés az éghajlatváltozás növénykártevőkre gyakorolt hatásáról (2012) az IPCC-től.
A hőmérséklet-emelkedés a kártevő életének és biológiájának számos aspektusát is befolyásolhatja: az anyagcserét, a szaporodást, a túlélést és a más kártevőkkel való kölcsönhatásokat. Ennek több következménye is lehet:
- A kártevőknek szezononként több generációja is lehet
- A kártevők gyakrabban átvészelik a telet
- Gyakoribb a rovarok által a növényekre szállított kórokozók átvitele
Ennek eredményeként a kártevők nagyobb károkat okozhatnak a termésben.
Hatások a terméshozamra
Az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események közvetlenül tönkretehetik a termést, és közvetetten is befolyásolhatják őket, például rontják a talaj egészségét és minőségét, ami káros a növények növekedésére. Ezenkívül a növények viselkedésük megváltozása miatt megnövekedett kártevőnyomástól szenvedhetnek. A FAO szerint a klímaváltozás az előrejelzések szerint további 15-25%-kal rontja a termésveszteséget.
E tényezők kombinációja csökkentheti az általános mezőgazdasági termelékenységet, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot és a termelők megélhetését.
Kémiai kártevőoldatok és környezeti hatásaik
A hagyományos vegyszeres növényvédelmi módszerek (amelyek szintetikus növényvédő szerek használata a kártevők felszámolására) számos káros hatással bírnak – beleértve a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat is. A vegyi növényvédő szerek használatának közvetett hatásai közé tartozik az ökoszisztémák megzavarása, a biológiai sokféleség károsítása, valamint a talaj és a víz szennyezése, hogy csak néhányat említsünk.
Sajnos a kémiai növényvédő szerek jelentős környezeti költségekkel járnak. Sebezhetőbbé tehetik a mezőgazdasági rendszereket az éghajlatváltozással szemben, de közvetlenül is ronthatják a környezetet azáltal, hogy több kibocsátást juttatnak a légkörbe. Valójában energiaigényes termelésük révén, amely gyakran fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
Az éghajlatváltozás és a peszticidek hatékonysága
A mellékhatások mellett a klímaváltozás okozta magasabb hőmérséklet is befolyásolhatja a növényvédő szerek hatékonyságát. A melegebb hőmérséklet felgyorsíthatja a növényvédő szerek lebomlását, amelyek nem maradnak meg a növényen, ami azt jelenti, hogy a vegyi termék jó része elvész. Ez potenciálisan a gazdaságban alkalmazott vegyi peszticidek mennyiségének és alkalmazási számának növekedéséhez vezethet, ami egy ördögi kört idézhet elő, amely súlyosbítja az éghajlatváltozást.
Mi az a klímaintelligens mezőgazdaság?
Az éghajlati intelligens mezőgazdaság a mezőgazdasági rendszerek fejlesztésének és irányításának megközelítése az éghajlat- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Ez a fenntartható gyakorlatok ötvözésének egyik módja, amely képes kezelni ezeket a problémákat, és hangsúlyozza az energiaforrások hatékony felhasználását, az általános környezeti hatás javítása érdekében.
A klímaintelligens mezőgazdaságnak három fő célja van:
- Termelékenység: A mezőgazdasági termelékenység és a termelők megélhetésének fenntartható javítása
- Az alkalmazkodás: A mezőgazdasági rendszerek kiigazítása és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítása
- Enyhítés: Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése és/vagy eltávolítása.
Klíma-okos mezőgazdasági technikák
Számos CSA-technika létezik, bár egyesek akkor működnek a legjobban, ha egy adott mezőgazdasági rendszerre szabják. Íme néhány példa a CSA technikákra:
- Talajgazdálkodás és talajvédő mezőgazdaság: komposztálással, mulcsozással, nem/alacsony talajműveléssel a talaj épségének és szerkezetének megőrzése, valamint a szénmegkötés javítása érdekében.
- Vízgazdálkodás: a vízfelhasználás hatékonyságának javítására, például csepegtető öntözéssel vagy esővíz-gyűjtéssel.
- Integrált növényvédelem: ideértve a kártevőrezisztens fajták ültetését vagy a monitoringot, hogy a gazdálkodók gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a kártevők kitörésére.
- Növénytermesztés: több fajta növény termesztésével csökkentheti az éghajlat változékonyságából eredő kockázatot.
- Szárazságtűrő növények ültetése: ellenálló növényfajták ültetésével, amelyek kevesebb vizet igényelnek és ellenállnak a szélsőséges éghajlati viszonyoknak.
- Precíziós gazdálkodás: olyan technológiák használata, mint az érzékelők, adatelemzés, korai figyelmeztető rendszerek az erőforrás-felhasználás (víz, műtrágya) optimalizálása és a hulladék csökkentése érdekében.
Természet alapú megoldások
Természet alapú megoldások Az ökoszisztémák védelmét, kezelését és helyreállítását célzó tevékenységek sorára utalnak. Ezek az intézkedések a természetet és az egészséges ökoszisztémák erejét hasznosítják az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemben és a társadalmi kihívások kezelésében.
A természetalapú megoldások gyakorlata csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és beépíthető más éghajlati szempontból intelligens mezőgazdasági gyakorlatok mellé.
A természet alapú megoldások előnyei
A természet alapú megoldások számos előnnyel járnak, amelyek támogatják az emberi jólétet és a biológiai sokféleséget. Mezőgazdasági területen a következőket tehetik:
- A hozam fenntartása vagy növelése
- Biztonságos élelmiszer-ellátás
- Védje a tiszta ivóvizet
- Az erózió ellenőrzése
A biokontroll termékek szerepe a biztonságosabb, klímabarát gazdálkodásban
Bevezetés a biokontroll termékekbe
Biocontrol termékek természetes eredetű vegyületeken vagy természetes organizmusokon alapulnak, és segítenek a kártevő- és betegségkitörések kezelésében. Jó alternatívát jelentenek a kémiai peszticidekkel szemben, és számos előnnyel járnak, például biztonságosabbak a környezet és emberek.
Esettanulmányok a biokontroll termékek sikeres használatáról
Az egyik példa a kukorica aflatoxin szintjének csökkentése egy gombás biokontroll termékkel Pakisztánban. Mivel az aflatoxin halálos lehet az emberekre és az állatállományra, negatív hatással van az élelmezésbiztonságra és a gazdálkodók jövedelmére is. A kutatások kimutatták, hogy a biokontroll termék, az Afla-Pak™ jelentősen, 80%-kal csökkenti az aflatoxint, és 25%-kal növeli a gazdálkodók bevételét.
- További információkért olvassa el CABI blogja.
Egy másik példa a vírusos biopeszticidek, mint például a Cryptex, amelyeket Dél-Afrikában használnak a citrustermesztés egyik fő kártevője, a hamis körömmoly elleni védekezésre. Ezek a biopeszticidek ugyanolyan hatékonyak, mint a kémiai alternatívák, akár 92%-kal csökkentik a fertőzést, és tartós hatást fejtenek ki.
Jótékony fajok integrálása a növényvédelemhez
Az éghajlati szempontból intelligens gyakorlatok másik módja a kártevők elleni védekezésre olyan organizmusok felhasználása, amelyek természetes módon képesek a kártevők elleni védekezésre. Ide tartoznak a hasznos rovarok, de olyan növények is, amelyek magukhoz vonzhatják vagy elriaszthatják a nemkívánatos szervezeteket. Jelenlétük fokozása vagy beépítésük a gazdaságba elősegíti a biológiai sokféleséget és az ellenálló képességet.
Hasznos rovarok felhasználása
Megőrizheti és támogathatja azokat a hasznos rovarokat, amelyek már jelen vannak a földön. Ezek a rovarok például ragadozók, amelyek kártevőkkel táplálkoznak. Néha azonban nincs belőlük elég a kártevőkitörés megfékezéséhez. Kedvező környezet kialakításával, gazda- és nektárnövények ültetésével e rovarok számára növelheti populációjukat, de lehetővé teszi számukra a túlélést, ha a kártevő hiányzik. Ez fenntartja a kiegyensúlyozott ökoszisztémát, amely elősegíti a természetes kártevőirtást.
Társültetés a kártevők elleni védekezéshez
Egyes növények hasznosak lehetnek más növények számára, ha közvetlen közelben termesztik. Néhány ilyen növény vonzza vagy taszítja a kártevőket, védelmet nyújtva a szomszédos növénynek.
A csapdanövények vonzzák a kártevőket, és eltérnek a fő növénytől. Ilyen például a nyakörv használata, hogy elvonja a gyémánthátú lepke figyelmét a káposztáról.
A bazsalikom is jól ismert elrettentő eszköz egyes kártevők ellen, például a fehérlegyek ellen. Jól párosítható paradicsommal, kártevőit is elűzi.
Kímélő gazdálkodás és klímatűrő képesség
A természetvédő gazdálkodás vagy a természetvédő mezőgazdaság egy másik klímaintelligens megközelítés. Hangsúlyt helyez a mezőgazdasági termelékenység növelésére a környezeti fenntarthatóság megőrzése mellett. A konzervatív gazdálkodási módszerek alkalmazása segíthet kezelni a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását. Célja különösen a víz, a talaj és a biológiai sokféleség megőrzése, három alapelv alapján:
- Minimális talajzavar
- Állandó talajtakaró
- Fajdiverzifikáció, konkrétan vetésforgó hüvelyesekkel
A természetvédő gazdálkodás technikái
A kímélő mezőgazdasági elveket követő technikák például a nem vagy minimális talajművelés, talajtakarás, takarónövényzet, növénymaradvány-visszatartás és vetésforgó.
A természetvédelmi mezőgazdaság előnyei
A megóvó mezőgazdasági gyakorlatok például a talaj szerkezetének, szervesanyag-tartalmának, termékenységének javításával és az erózió megelőzésével javítják a talaj egészségét. Környezeti előnyöket is biztosítanak, mint például a szénmegkötés és a biológiai sokféleség növekedése.
Ily módon a természetvédelmi mezőgazdaság közvetlenül hozzájárul a CSA célkitűzéseihez. Növeli a termelékenységet és segít mérsékelni az éghajlatváltozást, rugalmas mezőgazdasági ökoszisztémát építeni.
Kihívások az éghajlati szempontból intelligens mezőgazdaság bevezetésével kapcsolatban
A CSA globális elterjedése számos kihívással néz szembe. Ezek közé tartozik a CSA-technológiák ismeretének hiánya és a kistermelők korlátozott hozzáférése az erőforrásokhoz, valamint a megfelelő politikák hiánya. A CSA-technikák bevezetésének pénzügyi akadályai is vannak a magas kezdeti építési költségek miatt.
Ezen akadályok leküzdéséhez oktatási programokba való befektetésre, erősebb intézményi támogatásra és a CSA-technológiákhoz való jobb hozzáférésre van szükség. Az olyan szervezetek, mint a CABI, könnyű hozzáférést biztosítanak a gazdálkodóknak a tudományos alapú megoldásokról és képzési forrásokról szóló információkhoz. Ezek a programok a gazdálkodókat olyan eszközökkel és ismeretekkel ruházzák fel, amelyek az éghajlatváltozás szempontjából intelligens gyakorlatok megvalósításához szükségesek, javítva a mezőgazdaság ellenálló képességét és fenntarthatóságát.
A gazdálkodók felkészítése a klíma-okos mezőgazdaság jövőjére
Mivel az éghajlatváltozás átalakítja a mezőgazdasági rendszereket, elengedhetetlen a gazdálkodók felkészítése az éghajlati szempontból intelligens gyakorlatokra. Ez összehangolt erőfeszítést igényel a képzés, az oktatás és a szakpolitikai támogatás terén.
Képzés és oktatás
Az oktatás létfontosságú szerepet játszik a gazdálkodók CSA-ra való átállásában. A képzési programokon keresztül a gazdálkodók megismerhetik a fenntartható technikákat, például a természetvédelmi gazdálkodást és a vízgazdálkodást, valamint a növénytermesztés hatékonyságának fenntartását. Ezenkívül megismerhetik azokat az eszközöket és technológiákat, amelyek segítik őket a CSA-ra való átállásban.
Például a CABI értékes ingyenes tanfolyamokat kínál olyan témákban, mint pl fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok és vízgazdálkodáslehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy olyan hatékony technikákat alkalmazzanak, amelyek növelik mezőgazdasági rendszerük termelékenységét, miközben védik a természeti erőforrásokat.
Szakpolitikai támogatás és kormányzati szerepvállalás
A kormányok kulcsszerepet játszanak a gazdálkodók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatásában azáltal, hogy biztosítják a szükséges eszközöket, erőforrásokat és politikai kereteket. A kormányok kutatási projektek finanszírozásával és a gazdálkodók számára adaptív eszközökkel és bizonyítékokon alapuló információkkal segíthetnek az éghajlati kihívásokkal való szembenézésben, az élelmezésbiztonság és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Például a USDA és Natural Resources Conservation Service (NRCS) olyan projekteket dolgoztak ki, amelyek a talaj egészségével, a vízvédelemmel és a növényvédelemmel foglalkoznak. Ez az USDA szolgáltatás technikai segítséget és pénzügyi ösztönzőket biztosít a gazdálkodóknak, hogy olyan fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek védik a mezőgazdasági termelékenységet és a természeti erőforrásokat.
GYIK
Mi az éghajlat-okos mezőgazdaság példája?
A CSA technikák közé tartozik a vetésforgó, a fenntartható víz- és talajgazdálkodás, az integrált növényvédelem, a szárazságtűrő növények használata, a precíziós gazdálkodás stb.
Mi a klímaintelligens mezőgazdaság három pillére?
A három pillér a következő:
- Termelékenység
- Az alkalmazkodás
- Enyhítés
Hatékony-e a klímaintelligens mezőgazdaság?
Igen, a klímaintelligens mezőgazdaság hatékonyan növeli a termelékenységet, alkalmazkodik a változó éghajlathoz és enyhíti a mezőgazdaság éghajlattal kapcsolatos problémáit. A helyi körülményektől függően erős és tartós hatással lehet a gazdálkodók megélhetésére és az élelmezésbiztonságra.
