A fertőzött terméssel rendelkező termelő valószínűleg olyan terméket választ, amely képes leküzdeni a kártevőt és költséghatékony. Számos kémiai peszticid hatékonyan védekezik a kártevők ellen; ezt azonban nem teszik költséghatékony módon. Kijuttatáskor például a vegyi peszticidek jelentős része gyakran nem éri el a megcélzott kártevőt. Még megfelelő használat esetén is a peszticidek okozzák ezt a jelenséget, ami a termék egy részének elvesztéséhez, valamint erőforrás- és pénzpazarláshoz vezet. Tehát hogyan védekezhet hatékonyan a kártevő ellen, miközben csökkenti a hulladék mennyiségét? A biokontroll szerek megadhatják a választ.
A kémiai növényvédő szerek nem mindig jutnak el a kártevőhöz
A legtöbb peszticid hatásos a kártevők ellen, ha közvetlenül érintkeznek velük. A kártevők azonban elrejtőzhetnek olyan helyeken, ahol nehezebb a növényvédő szerek alkalmazása. Ezután a termelőknek meg kell várniuk, amíg a kártevő érintkezésbe kerül a vegyszerekkel. A kijuttatás során a peszticidek elsodródhatnak a permetezett területről, és messze kerülhetnek a tervezett célponttól.
Tény, egy papír kijelentette, hogy a kártevőirtásra alkalmazott peszticidek kevesebb mint 0.1%-a éri el a célkártevőket. Így a célt el nem érő rovarirtó szerek nemcsak kárba vész, hanem a környezetbe is kerül. Bizonyos vegyi anyagok mérgező hatása miatt ez károsíthatja a biológiai sokféleséget és az emberi egészséget.
Ez a hatalmas mennyiségű vegyi növényvédőszer-hulladék megfelelő használatával elkerülhető biokontroll lehetőségek „rejtett” kártevők felkutatására.
A biokontroll szerek biztonságosabb alternatívát jelentenek a peszticidekkel szemben?
A makrobákként ismert biokontroll szerek a kémiai peszticidek alternatíváját kínálják. A makrobák, például a rovarok, atkák és hasznos fonálférgek aktívan mozoghatnak a kártevők felkutatása érdekében.
A vegyszeres növényvédő szerekkel ellentétben a gazdáknak nem kell abban reménykedniük, hogy a kártevő kapcsolatba kerül a termékkel; A makrobák természetes ragadozók, és maguk is keresik a kártevőket. Ez azt jelenti, hogy kevesebb a termékpazarlás, és alig vagy egyáltalán nem károsítja a környezetet.
Még ha a kártevők „rejtőznek is”, a makrobák akkor is felfedezhetik őket. A fonálférgeket például a termesztők keverhetik a talajba. Ezek az apró férgek csigákat keresnek és zsákmányolnak. A fonálférgek megtalálják a csigát.
Hasonlóképpen, a hasznos atkák megtalálják és megfékezik a levelek alatt megbúvó kártevőket. Emellett egész nap mozognak, ami azt jelenti, hogy a termelőnek nem kell állandóan ott lennie a kártevők elleni küzdelemben.
Ezen biokontroll szerek, más néven bioprotektánsok használata csökkentheti a pazarlást. Ez előnyös a termelők számára, de jobb a biológiai sokféleség és az emberek egészsége szempontjából is. A bioprotektánsokra való átállás hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb káros vegyszer kerüljön a környezetbe.
