A hagyományos mezőgazdaság kimeríti a talajt, károsítja a biológiai sokféleséget és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ezeket a tendenciákat meg kell fordítani, és ennek érdekében a mezőgazdaságnak átalakulnia kell. A regeneratív mezőgazdaság fenntarthatóbb módszert kínál, és az elmúlt években egyre népszerűbb. Ez a megközelítés az élelmiszer-előállítás fenntarthatóbb módját kínálja, a természettel való együttműködés elve szerint, nem pedig ellene. Ebben a tekintetben a természetalapú megoldások, például a biokontroll alkalmazása a regeneratív mezőgazdaság kulcsfontosságú eleme.
Mi a regeneratív mezőgazdaság?
A regeneratív mezőgazdaság egy olyan megközelítés, amely a mezőgazdasági ökoszisztémák, különösen a talajok egészségének helyreállítását, a környezet védelmét és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítását célozza. Ez a megközelítés különféle mezőgazdasági és ökológiai gyakorlatokon alapul, mint például a vetésforgó, a komposztálás, a szintetikus ráfordítások csökkentése vagy akár az agroerdészet.
E fenntartható gyakorlatok alkalmazása elősegíti a biológiai sokféleséget és regenerálja a leromlott területeket. A talajok egészségesebbé válnak, és a vízkészletek megóvódnak. Ennek eredményeként a gazdálkodás termelékenyebb és jövedelmezőbb, a termelők pedig egyenletes hozamot tudnak fenntartani.
Összességében a regeneratív mezőgazdaság csökkenti a környezetre nehezedő terhelést, több, a talaj működését támogató, természetszerű gyakorlatot alkalmaz. Ennek a megközelítésnek a talaj egészségére való összpontosítása több módon is mérsékelheti az éghajlatváltozást, például a megnövekedett szén-dioxid-tárolás révén a talajban.
Miért érdemes regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazni?
Hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok számos káros következménnyel járnak a környezetre, és pusztítják az ökoszisztémák biológiai sokféleségét. E gyakorlatok által okozott talajromlás szenet bocsát ki a légkörbe, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hagyományos mezőgazdaság a talaj egészségi állapotának romlásához is vezet, és hosszú távon csökkenti a talaj termőképességét. Végső soron ez veszélyezteti az élelmezésbiztonságot.
A talaj termőképességének csökkenése különböző hagyományos gyakorlatoknak tudható be, mint például a vegyszerek túlzott bevitele a mezőgazdasági rendszerekbe. Például a kémiai peszticidek károsítják a hasznos szervezeteket, csökkentve a kártevők és betegségek elleni küzdelem képességét, de beszivárognak a talajba és mérgező maradványokat hagynak maguk után. A növényvédő szerek is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, mert befolyásolják a talaj szénmegkötő képességét a talaj élőlényeinek megzavarása révén. Más gyakorlatok, mint pl intenzív talajművelés a talaj szerkezetét is megzavarják, és talajerózióhoz vezetnek.
A regeneratív mezőgazdaság olyan gazdálkodási rendszereket ír le, amelyek célja ennek a tendenciának a megfordítása azáltal, hogy pozitív hatást gyakorol a környezetre. A regeneratív eljárások helyreállíthatják és megóvhatják a talaj egészségét, ami a fenntartható növénytermesztés alapja.
Hogyan valósítható meg a regeneratív mezőgazdaság?
Nincs egységes megközelítés vagy megoldás a regeneratív mezőgazdaság megvalósítására. A termelők a mezőgazdasági gyakorlatok széles skáláját alkalmazhatják, amelyeket környezetükhöz és szükségleteikhez kell szabni. Vannak azonban olyan vezérelvek, amelyeket követni lehet a regeneratív mezőgazdaság gyakorlati megvalósításához.
A Európai Innovációs és Technológiai Intézet öt elvet különböztet meg:
- A talaj zavarásának minimalizálása
- A vegyi anyagok bejutásának minimalizálása
- A biológiai sokféleség maximalizálása
- A talajt a lehető leghosszabb ideig fedetten kell tartani
- Alkalmazkodás a helyi környezethez
Választott A biopeszticid és biokontroll megoldások a regeneratív mezőgazdaság kulcsfontosságú elemei és elveihez igazodik. Ezzel a termelők elősegítik az egészségesebb környezet kialakítását, és csökkenthetik a vegyi növényvédő szerek szükségességét. Bioprotekciós termékek kevés vagy egyáltalán nem hagy maradékot a talajban, és ezáltal megőrzi a talaj élőlényeit és a termékenységet.
További fontos módszerek, amelyek összhangban állnak ezekkel az elvekkel, a termésdiverzifikáció, a takarónövényzet, a vetésforgó, az agroerdészet, a talajművelés és a szántás elkerülése vagy csökkentése.
- Ha többet szeretne megtudni a regeneratív gyakorlatokról, olvassa el Ez az útmutató
Milyen előnyei vannak a regeneratív mezőgazdaságnak?
A regeneratív mezőgazdaság számos előnnyel jár, mind a környezet, mind a termelők számára. A regeneráló gyakorlatok javítják a talaj egészségét, csökkentik a talajeróziót és javítják a vízminőséget.
Az egészséges talajban növekvő növények képesek több szenet köt meg a talajban, ami mérsékelheti a klímaváltozást.
A talaj egészségének megőrzése is biztosítható terméshozam, ellentétben a hagyományos gazdálkodással, amely rontja a talajt és csökkenti a terméshozamot hosszú távon.
A biodiverzitás és az egészséges talaj előmozdítása emellett ellenállóbbá és ellenállóbbá teszi a növényeket az olyan stresszekkel szemben, mint a szélsőséges időjárási események vagy a kártevők. Ez nyereséget jelenthet a termelőknek, mivel csökkenti a termésveszteséget és a külső inputok szükségességét.
A regeneratív mezőgazdaság ígéretes megközelítést kínál a fenntartható élelmiszertermeléshez. A talaj egészségének helyreállítása, természetalapú megoldások, például a biokontroll és a biológiai sokféleség előmozdítása használatával; Mindezek a gyakorlatok összefüggenek, és a mezőgazdasági rendszerekbe történő integrálása forradalmasíthatja a mezőgazdaság jövőjét.
A CABI BioProtection Portal elkötelezett amellett, hogy segítse a termelőket abban, hogy biztonságosabban és fenntarthatóbban állítsanak elő élelmiszereket természetalapú megoldásokkal, amelyek végső soron a regeneratív mezőgazdaságot támogatják.
